Throwback...
1986 novembere van. Hűvös szél fúj odakint, örülsz a kandallóban pattogó tűznek, és eszedbe jut milyen jó, hogy az autód garázsban áll, még akkor is, ha hamarosan útnak indulsz vele. Még egy óra, addig lemegy a szombat délutáni müncheni forgalom. Utána érdemes elindulni az 9-esen északnak, majd követni az utat észak-nyugat felé, mielőtt késő este Münsterbe érsz a szüleidhez. Korán fekvő emberek, már aludni fognak, de a ca. 700 km autópályát, 100 km/h fölötti átlagtempóval (simán 1 tank) ilyenkor éri meg megtenni.
Mosolyogsz, a haverok közül páran megvették a 323i-t. Persze a kétoldali kipufogóvég valóban baró. Akkor kevésbé, ha 4 sebességes jutott csak nekik, most üvöltő motorral mennek 12 literből autópályán. Igen, 170-ről ők még elindulnak, viszont addig mindenképp te mész jobban - ha van akár csak egy kanyar is útközben. Bajorországban pedig akadnak... Nem, nem a híres 6 hengerre kellett itt rámenni, ebbe a kasztniba az utolsó igazi M10 dukál, viszont kell és benne is van minden extra, ami még tényleg téged szolgál - érezted ezt jól, mégha az első autód is. A szín. Az volt a lényeg, a Zypressegrünmetallic, ami ebben a borongós időben akár szürkének is hathat, de amint fényt kap csillog, mint tavaszi napsütésben az Alpok fenyvesei.
17 óra körül beteszed a sporttáskát a csomagtartóba, elé támasztasz egy csokor virágot nedves papírba csomagolva. A faternak vett üveg bort végül a táskába teszed, ne guruljon ide-oda egész úton. Még mindig nem érted, hogy tud ilyen nagy lenni ez a csomagtartó. Két hete a saját 4 kerekét vitte el a gumishoz. Gyors tankolás az ARAL kúton, a szokásos 98-as és ólompótló megy bele, aztán irány. Az eső csendesedik, a motort is alig hallani, amint bemelegedett. Megnyugtató nézni a géptetőn rohangáló vízcseppeket. A szélvédőt nem is kell törölni, a szél viszi le a cseppeket - hiába, a kerámiabevonat nagyon megérte, azóta is kérdezik, hogy tud ennyire újszerű lenni.
Ha így alakul a forgalom éjfél előtt ott leszel, fut át az agyadon. A garázsajtót majd halkan csukod le, a fogmosást is halkan intézed, és bár tudod, hogy anyád ezt úgyis ébren hallgatja végig, de tapintatból nem kel ki az ágyból. Ne érezd magad hangosnak. Reggel majd meglátja a csokor virágot a konyhaasztalon, te pedig majd a rántotta illatára ébredsz. Apropó illatok. Nem is érted, hogy van még mindig új, cápa BMW illata az autónak. Jó ez a szövet, tart a Recaro, nem ülsz magasan. A vadi új Alpina bőrkormány is kellemes illatot áraszt.
Ürül a pálya, középen könnyedén megy a 140 óra szerint, olyan 133 órával kimérve. Épp egy picit emeled a fordulatot, meg legyen a 135-ös utazó, ha innen még előzni kell, van tartalék, és bele is futsz néha a 150-be. Ki kell kormolni a kipufogót és ne lustuljanak el a szeleprugók sem...
Ami érthetetlen, hogy tud ilyen tempónál ilyen stabil lenni. Ja igen, a H&R rugók és a B6-ok tényleg nagyon beváltak, ha tempóról van szó, miközben a 13 collos Alpina (télen a gyári) alufelnikre húzott aránylag ballonos gumik keletebbre fordulva is kellő komfortot adnak. Pörögnek a kilométerek, már teljesen sötét van - a fényszórók kellő fényt adnak, a tempó maradhat.
Két nap múlva hazafelé ugyanez az út vasárnap este kicsit sűrűbb, a forgalom nagy, sokan fordulnak délnek, hiába, Niedersachsen csoda hely, de mérnöki munka kevesebb akad. Így van ez az afrikai kiküldetéssel is. 3 év kaland, jó lesz. Francokat, persze hiányozni fog pár dolog, de leginkább az autóval mi lesz, villan be. 3 évig garazsírozni. Ki fogja közben rendszeresen járatni? Nem, nem úgy van ez, hogy csak néha valaki fordul egyet vele. Fahrzeug, érted, nem Stehzeug - ugrik be a mondás, és megvakarod a tarkód. Bassza meg, 160-on áll a mutató, egy kézzel fogod a kormányt, semmi nem remeg, a motor dolgozik, erőből visz, az egész, mint a Doxa óra, érzésre a világból kimenne. Persze nem egy B6. Apám, hogy az 220-nál hogy ott hagyta a nyáron a 911 SC-ket.... Akkor haladjunk ameddig lehet, aztán úgyis hullámzani fog a forgalom, lassú lesz Frankfurt körül.
Másnap, harmadnap, a hét vége felé... az autó a garázsban áll, te bringával mész dolgozni - városban mégis ki használ autót? Nem érted. Ahogy azt sem tudod kitalálni, mi legyen, hiszen az biztos, hogy garázsban nem állhat évekig. Akkor sem, ha száraz. Aztán tudjuk jól, az a 3 év könnyedén lesz 5, akár 6. Persze, ez a cápa klassz autó lesz 6 év múlva is, sőt, 50 évesen is elvisz a Nordkappra, ha arra indulsz! - de csak, ha használatban van.
El kell adni, születik meg az elhatározás a fejedben, el kell adni, hiába az álom konfiguráció, pont ahogy magadnak összeraktad volna '82-ben. Zypressegrün metallic fényezés, Pergament szövet, Recaro ülések. Buchloeból lett hozzá új kormány, váltógomb és felnik, és persze az elmaradhatatlan első spoiler. A pillangó ablak, a rádió és a gyári antenna, na és persze a tetőablak - ez kritikus volt a választásnál. Már akkor is... és azóta is. Ezzel, nyitott ablakkal a főutakon... agyeldobós, mondják a legtöbben.
Körben zöld üvegezés, és persze levehető fejű vonóhorog. Legjobb döntés volt, elvégre tetőn nem viszünk bringát. Persze azóta kiderült, hogy kerekek és nyereg nélkül pont befér a csomagtartóba akár két országúti, de még MTB is. Egész hihetetlen.
Idővel kapott egy gyári sperrt, nem a drift, sokkal inkább a hó miatt. Apropó hó. Hogy lehet, hogy egyetlen egy alkalommal sem kellett a Thule hólánc szett? Érthetetlen, hogy tudott még a sperr előtt is hóban menni, azóta pedig nem érted miért vesz valaki összkerékhajtást.
Persze 3 éve nem látott havat, azóta van alatta a 323i fék-futómű rendszer. Gyakorlatilag egy Lego szett volt. H&R rugók, Bilsteinék által fél év alatt csak leszállított B6-ok - megérte, hú, de megérte.
Megjárta fél tucatszor Magyarországot, Horvátország meg volt egész Dubrovnikig, Olaszország északi része minden évszakban, tucatszor Ausztria, Észak-Németország. Skandinávia... Skandinávia kimaradt. Talán még egy túra belefér, ugye?
Nem lehet.. már ne menjen ki hóba, sót már ne lásson, mert oké, hogy van Mike Sander's, rendben, hogy az üregekben dolgozik, de a felületeket az osztrák só kicsinálja. Ez már 3 év után is látszódott, akkor újra megcsináltad az alját még egyszer nem esne jól. Nem, nem fér már bele, így, ilyen állapotban gyakorlatilag újszerű autó. Nem restaurált, azokkal fagyizni sem esik jól elmenni.
Baromi boldog lesz vele aki megtalálja. És óriasi mázlista is. Mert ilyen 318i nincs még egy, ez egészen biztos.
